A környezet és a lakókomfort kapcsolata

Napjaink fontos témái a lakásépítés, a lakásfelújítás és ebből következően a lakók életkörülményei is. A célom a (panel)lakásbelsőben rejlő lehetőségek bemutatása: ezzel függ szorosan össze a lakótelepek megítélése. Átfogó rehabilitációra van ugyanis szükség ahhoz, hogy megakadályozzuk a szlömösödési folyamatot. Ma már sajnos vannak olyan lakótelepek, amelyekben ez feltarthatatlanul felerősödött. Ilyen esetekben nem elég fákat telepíteni, játszótereket kialakítani, épületeket hőszigetelni, lakásokat felújítani, hanem drasztikusabb megoldásra is szükség lehet: például bontásra. Ez természetesen nem érvényes valamennyi lakótelepre vagy panelépületre, de egyes esetekben nem szabad elzárkózni ettől sem. A lakótelepek különbözőek, mindnek más a problémája. A diagnózis után szükség van egyedi megoldások keresésére: a lakósűrűségtől, a népesség összetételtől függően kell meghatározni a lakótelep karakterét és meg kell fogalmazni a rehabilitáció célkitűzéseit.

Magyarországon 2013-ban a lakásépítés olyan, eddig nem tapasztalt mélypontot ért el, amely előidézheti a lakásállomány minőségének a romlását. Ha a lakásépítés ilyen ütemű, akkor kb. hatszáz év szükséges a megújuláshoz.  Nem szabad megfeledkezni a lakásfelújításokról sem, mert ezek támogatása fellendülési lehetőséget, tíz ezer új munkahelyet biztosíthat az építőipar számára. Hosszútávú stratégiára van tehát szükség a lakáspolitikában ahhoz, hogy a felmerülő problémákra korszerű megoldás szülessen. Elsődleges kihívás a lakótelepek energia gazdálkodásának korszerűsítése is, amely egyrészt a távhőszolgáltatás modernizálásáról, másrészt a házak megfelelő hőtechnikai felújításáról szól. Az építés óta eltelt ötven év, ezért a felújítások elengedhetetlenek. Ahhoz, hogy hosszú távú eredmények és tényleges megtérülés születhessen, a legkorszerűbb megoldásokat kell alkalmazni. Szükség van ehhez helyspecifikus, egyedi felújítási megoldásokra, hiszen a tömeggyártást „tömegfelújítással” nem helyettesíthetjük, ha társadalmilag is elfogadott megoldást szeretnénk elérni. A cél mindenképpen az, hogy kialakulhassanak a modern igényeknek megfelelő, komfortos lakások és kellő emocionális töltettel rendelkező lakókörnyezetek.

A PTE egyik kutatócsoportja dr. Gyenizse Péter  vezetésével Pécs lakótelepeit és panelokkal tarkított városrészeit vizsgálta. A kutatás eredménye, hogy a megkérdezettek számára a közlekedés, az infrastruktúra, a közintézmények közelsége, a zöldfelületek, a látvány, a levegő tisztasága, a lakásárak és a társadalmi rétegződés a „lakókomfort” legbefolyásolóbb tényezői. A pécsi lakosok számára a családi házas övezetek a legvonzóbbak. Uránváros és Kertváros sem rendelkezik rossz potenciállal, a lakókörnyezetnek  itt is vannak előnyei és hátrányai. A lakótelepek megítélésén a – kutatás eredményeként felmerülő hiányosságok jelentős részén – kisebb beruházásokkal, ötletekkel lehetne javítani. Ezek a kisebb változtatások a környezet emocionális értékét nagymértékben befolyásolják és így javítják a lakókörnyezet megítélését is.

térkép_kész

A panellakások Pécs teljes területén megtalálhatóak: a belváros szélén, Uránvárosban, Kertvárosban, Mecsek-oldalon, a budai városrészben stb. A lakások megítélése, presztízse függ a területi elhelyezkedésüktől, a környezeti adottságoktól, a lakás mérettől és nagymértékben az eredeti tulajdonviszonyoktól (ez a mai napig érzéklehető), valamit a lakáshoz jutás módjától. Ezeket a szempontokat sem szabad a rehabilitáció során figyelmen kívül hagyni.

Pécs uránvárosi részének főterét az Európa Kulturális Fővárosa program keretein belül felújították. Ez igen pozitív változást eredményezett, de a városrész teljes megújulásához nem volt elegendő. Az épületek közötti területek, zöldfelületek, padok, játszóterek (melyek Uránváros koncepcionális alapját képezték), felújítására és rendszeres karbantartására feltétlenül szükség van ahhoz, hogy az visszanyerhesse azt a presztízst, amely megvolt még az építések idején. A “hulladéktérként” emlegetett területek  hasznosításával is foglalkozni kell, mert a megvalósulás óta probléma e részek definiálása, hovatartozása. 1994-ben a város egy programot indított a Gosztonyi Gyula utcában (Uránváros), mely kísérletet tett arra, hogy a lakóépületek közötti közterületeket a házakhoz csatolja, így a lakók szabadon kezelhették, művelhették volna ezeket. A cél egy előremutató kísérlet keretében a lakókörnyezet állapotának javítása volt. A mintaként szolgáló telepek a mai napig a berlini Hufeisensiedlung, Onkel-Toms-Hütte és a weissensee-i lakótelepek voltak. Időtállóságuknak egyik oka volt, hogy minden lakáshoz önálló kiskert tartott, ezen felül a megítélést az emberléptékűség és a ma is korszerűnek minősülő, jól használható belső terek segítették elő. Az itthon korai fecskének minősülő program ma már nagyobb sikerrel járna, ha a város újra felajánlhatná ezt a feljebb említett lehetőséget. Lehetőség nyílhatna így közösségi kertek kialakítására, amely egy kedvelt módja manapság a közösségépítésnek és a környezetalakításnak.

 

Általánosságban a környezet rossz megítélésének további oka, hogy a lakótelepek közintézményei a beruházási költségek szűkössége és az időhiány miatt sokszor nem épültek meg. Ez Uránvárosra és Kertvárosra nem jellemező. Óvodák, általános iskolák, nevelési központ, éttermek, áruházak, sétálóutcák, szórakoztatóipari egységek épültek a panelépületek lábainál.  Építészetileg izgalmas a lakóházak és a közösségi terek közötti térfalak tágasságának és feszességének a ritmusa ( ha lecsupaszítjuk a rárakódott esztétikai rendszertelenséget és koncepciótlanságot, amelyek az egyhangúságot hivatottak megtörni ).  A népességszám csökkenése, az öregedő társadalom, a munkanélküliség, és az elszegényedés végül is oda vezetett, hogy e létesítményeknek a jelentős része ma már nem üzemel. Funkcióváltásra lenne tehát szükség, olyan intézményeket kellene kialakítani, amelyek a megváltozott társadalmi igényekhez igazodnak és a mai igényekre reflektálnak: az üresen álló épületeknek és környezetüknek a kereslethez igazodó, jól működő, karbantartott funkciókká kellene válniuk. E megoldatlan problémák a szlömösödést elősegítő tényezők, és ezekhez további esztétikai kihívások is társulnak, például a házak szeméttárolóinak gondatlan elhelyezése és külleme, vagy a kevés parkolófelület, amely rendszertelenséghez vezet, és a környezeti amortizáció érzését kelti. A problémát sokszor fokozza a mai napig jelen lévő társadalmi szegregáció a lakótelepeken, a munkanélküliek magas aránya. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a tényleges megoldáshoz – hisz az építészet csak eszköz a rehabilitációban – a társadalmi problémák kezelésére van szükség. Az optimális eset az, hogy a lakóknak, a lakóközösségnek megvan a megfelelő anyagi fedezete a felújításra, fenntartásra, karbantartásra. Ha ez nincs így, akkor  még a nagy léptékű beruházások után is a problémák egy része újra és újra elő fog jönni. Az építészeti megoldás önmagában nem elég: közösségépítésre és komfortérzet-javításra alkalmas, de a problémák teljes megoldását ne várjuk tőle! Nagy beruházási költséget igénylő átalakításokra sok esetben nincsen lehetőség. Ez persze nem jelenti azt, hogy olcsó, gyors, látványos és hatékony ötletekre, az élettér komfortjának a javítására ne lenne esély. A szeméttárolók helyének a megtervezése, a parkolóhelyek felfestése, az üzletsorok arculattervi szabályozása, vagy az idővel használaton kívülre került épületek újragondolása megoldást nyújthat erre, megvalósításukból az állam sem vonhatja ki magát.

A távhőszolgáltatás ma is a legkorszerűbb és legzöldebb fűtési technológiák közé sorolható, ennek ellenére a rendszer folyamatos korszerűsítése fontos feladat. A fejlesztés egyik eszköze a hőveszteség csökkentése. A régi tömb-hőközpontok helyett egyedi hőközpontok létesülnek, ezek pedig a házakba kerülhetnek. Egy pályázat keretein belül lehetőség nyílt Pécsen hat tömb hőközpont áthelyezésére, így az erre szolgáló épületek megüresednének. Ezeknek a hőközpontoknak az átértelmezése, új, rentábilis funkcióval való megtöltése hasznos kísérlet lehetne a kis beruházási költséget igénylő környezet rehabilitációra. Téves lenne építészként úgy gondolkodni, hogy e funkció-módosításokra csak  mi tudunk megfelelő választ adni. Mi csak olyan javaslatokat szeretnénk felvázolni, melyeknek építészeti aspektusai vannak. Fontosnak gondoljuk az olyan funkciók kialakítását, amelyeknek van “gazdája”, amelyek profittal vagy pályázható támogatási potenciállal rendelkeznek. Társadalmunk úgy szocializálódott, hogy “ami mindenkié, az senkié”, ezért nem érezzük eléggé sajátunknak ami közös, nem törődünk vele megfelelően és ha nincs hozzá fenntartási költség, eleve pusztulásnak ítéltetett. A funkció megválasztásánál nagyon fontos, hogy a meglévő létesítmény fizikai mérete jelentősen ne nőjön. A sikeres külföldi rehabilitációk az egy négyzetméterre jutó lakosságszám csökkentésében, az emberléptékhez való közelítésben, több zöldfelület kialakításában és a komfortot növelő beruházásokban látták a megoldást. Egy ilyen kiüresedett hőközpontra Kertvárosban már építettek társasházat, de a cél most olyan közösségi funkció kialakítása, amely akár más környéken élőket is idevonzhatna. Ezek az újonnan létesítendő funkciók a lakások hiányzó tereit pótolhatják, olyan felületeket, amelyek szabadidős tevékenységekre alkalmasak lehetnek: háziállat-kert, időseknek napközi otthon, gyerekmegőrző, inkubátorház (hub), garázs, dress swap, étel allergiások központja, közösségi ház, biopiac, napközi, korrepetáló központ, nyelviskola stb. A működőképesség feltétele, hogy a funkciók a környezeti igények mellé legyenek kialakítva, hiszen fontos, hogy a rehabilitáció “testre szabott” legyen. A környezet, a lakóközösség, a meglévő szolgáltatások, a felmerülő igények pontos elemzése után lehet csak megfelelő javaslatot tenni. Egy hallgatói pályázat lehetőséget adhat arra, hogy építészetileg vizualizált ötletek, újrahasznosítási javaslatok születhessenek. Ezek a koncepciók később a lakóközösségek és a közvélemény elé kerülhetnek, melyek során ezek a létjogosultságát és ötletességét kielemezhetik, valamint beindíthatják a rehabilitációt is.

A pécsi tömb-hőközpontok megjelenését joggal nevezhetjük változatosnak, amelyek nem minden esetben utalnak az egyedi tömegformálásra, inkább a térszituációk különbözőségét jelentik. Ez olyan standardizált megoldásokat mellőző funkcionális és építészeti megjelenést tesz lehetővé, amely a környezet felértékelését és bizonyos esetben látványérték-növelést is jelenthet a későbbiekben.

A kérdés, hogy van e szükség arra, hogy megváltoztassuk a lakókörnyezetet, javítsuk a lakótelepek megítélését? A válasz több szempontból is igen, mivel nem tudjuk nélkülözni a panelépületeket. A lakótelepekről általánosságban alkotott negatív vélemény, konkrét lakóterekre, lakószituációkra lebontva nem mutat feltétlenül negatív képet. Sőt, az emberek egy része szeret ezekben a lakásokban lakni, hisz már érzelmi kötődése is kialakult. A panelépületek teljes és hosszútávon gazdaságos felújítása, a lakások átalakítása az építőipar részére is fontos, ugyanis munkahelyeket teremt. Ezek a felújítási lehetőségek a lakások, a lakótömbök kényelemérzetét nagyban befolyásolják. Az emberek számára a várható és alakulófélben lévő változásokat olyan új kommunikációs stratégiával kell közvetíteni, amelynek része a lakások átalakításában rejlő lehetőségek bemutatása is. Ennek célja, hogy optimális környezetben, megfelelően tudjuk használni a ma nem preferált lakásállományunkat. A felülről vezérelt megoldások mellett szeretnék bemutatni egy fordított koncepciót is. Fizetőképes társadalmi rétegek érdeklődését kell felkelteni azzal, hogy vonzó lakást vásárolhatnak megfizethető áron, hiszen a jól ismert panelhangulat, megfelelő belsőépítészeti megoldásokkal könnyen felülírható és így olyan kortárs szellemiségű lakás alakítható ki, amelyben a komforton, a célszerűségen és a többcélúságon van a hangsúly.

A javasolt rehabilitációs program minimum intézkedései az alábbiak lennének:

–  friss szociológiai mintafelmérések (megrendelő igényeinek a felmérése), ez lehetővé teszi a demográfiai ráhatást is, lehetőség nyílna olyan lakások kialakítására, amelyek a gyerekek elhelyezhetőségét is szem előtt tartják
–  kedvező lakáshitel lehetőség
–  menedzsment
–  kivitelezés ütemezésének a megtervezése, szakemberek oktatása
–  média megfelelő szerep- és felelősségvállalása
–  politikai programok előkészítése, hiszen ennek az épületállománynak a lepusztulásával egy hatalmas nemzeti vagyon értéktelenedik el

Ezt a koncepciót támasztja alá, hogy olyan környezeti rehabilitációt irányozzunk elő, amely gyorsan, kis tőkével vagy EU-s pályázati pénzzel valósítható meg és lakókörnyezeteink önkormányzati vagy politikai döntésre várva nem pusztulnak tovább. A kilencvenes években az önkormányzati lakások “elajándékozásakor” az ezzel kapcsolatos problémákat “tovább ajándékozta” az állam, ezért is fontos a kérdéskör másik irányú megközelítése.

Fotók: Kovács Zoltán
Szöveg:Borsos Ágnes

Irodalomjegyzék:

[1]Dr. Birghoffer Péter, Hikisch Lóránt: A panelos lakóépületek felújítása; Műszaki Könyvkiadó 1994
[2]Dési Albert: Panelkalauz; Építésügyi Tájékoztatási Központ 1996
[3]Földesi Péter: Panelház és napvárta; Művészet 1978/6 Enycklopaedia Britannica
[4]Györki Mária: A célszerű otthon; Minerva Kiadó 1979
[5]Hoffmann Istvánné: Lakáskörülmények; Kossuth Könyvkiadó 1981
[6]Horváth Sára Erzsébet: Panel-rehabilitáció az energiatudatos felújítás klímapolitikai     aspektusai; TERC 2012
[7]Novák Ágnes: Az építészeti ökológia szempontjai a nagypaneles épületeknél és az iparosított építésű lakótelepek fenntarthatóságának vizsgálata
[8]Mezei Judit: A lakótelep-koncepció elméleti előfeltevései; Valóság 1982/10.
[9]Olasz Lóránt – Schmidt Béla: A lakásterületi programok vizsgálata és a használati tapasztalatok elemzése; BME Lakóépület-tervezési Tanszék 1985
[10]Sumonyi Zoltán: Panel-halom; Magvető Könyvkiadó 1981
[11]Metropolisz műhely: A nagy lakótelepek a holnap attraktív városrészei 2005

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s